HEGYESI KICK-BOX SPORT EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
Bevezető rész
A Hegyesi Kick-box Sport Egyesület Közgyűlése a mai napon módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt módosított Alapszabályt fogadta el.
I. fejezet
Az egyesület adatai
1. §.
(1) Az egyesület neve: HEGYESI KICK-BOX SPORT EGYESÜLET
(továbbiakban: egyesület)
Rövidített neve: Hegyesi KBSE
(2) Székhelye:5525 (irányítószám) Füzesgyarmat (város) Béke (utca) 6. (hsz.)
(3) Színe: fekete - piros
(4) Elődszervezet alapítási éve: 1982.
(5) Az Egyesület jogállása: önálló jogi személy
Közhasznú minősítési fokozat: közhasznú.
Az Egyesület önálló jogi személy és közhasznú szervezet képviseletére az elnök vagy a titkár
önállóan jogosultak.
(6) Bélyegzője: körben felül felirat: Hegyesi Kick-box Sport Egyesület, alul felirat Füzesgyarmat,
középen egy sárkány és alatta a bélyegző száma.
2. §.
Az egyesület célja, alaptevékenysége:
(1) A sportegyesület célja a rendszeres sportolás, testedzés, felüdülés, versenyzés biztosítása, az ilyen
igények felkeltése, tagjainak nevelése, a társadalmi élet és az öntevékenység kibontakoztatása,
tagjai testkultúrájának magasabb színvonalra történő emelése. Programokat szervez a tagjainak és
azok családtagjainak, részükre sporteszközöket is rendelkezésükre bocsát.
(2) A sportegyesület közhasznú tevékenységet folytat az egészségmegőrzés, a lakossági sport és az
azzal kapcsolatos ismeretterjesztés terén. Az Egyesület az alábbi cél szerinti közhasznú
tevékenységeket végzi: / Az 1997. évi CLVI. Tv. 5. fejezet 26. §. C./ 1. és 14. alpontja szerint. /
a) egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
b) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
c) kulturális tevékenység,
d) gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet,
e) hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
f) sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott
sporttevékenység kivételével,
(3) Céljainak megvalósítása érdekében együttműködik a működési területének állami, társadalmi
szerveivel, más hasonló jellegű sportegyesületekkel, szövetségekkel illetve azokkal a természetes
személyekkel, akik célja elérésében segítséget nyújtanak. Tevékenységével kapcsolatban, tagjai
érdekében érdekképviseletet lát el. E célokat az Egyesület nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül
közhasznú tevékenység keretében valósítja meg.
(4) Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és
azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és
megyei, valamint fővárosi önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.
(5) Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül
igénybe veheti.
3.§.
(1) Az egyesületi célok megvalósítása érdekében szakosztályok hozhatók létre.
(2) A szakosztályokat - amennyiben a szükséges tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állnak - az
elnökség javaslatára, a közgyűlés hozza létre.
(3) A szakosztályok élén szakosztályvezető áll.
A szakosztályvezetőt az elnökség bízza meg.
(4) A szakosztályok feladata az adott sportágban az egyesületi célok minél magasabb szinten történő
megvalósítása.
(5) A szakosztályok működéséhez szükséges anyagi támogatást az éves költségvetésben kell biztosítani,
ami nem vonható el.
(6) A szakosztályok szakmai feladataikat önállóan látják el. Tevékenységük felett az elnökség gyakorol
felügyeletet.
(7) Jelenleg az alábbi szakosztályok működnek:
Nincs
II. fejezet
Az egyesület tagsága
4.§.
(1) Az egyesület legkisebb taglétszáma: 10 fő
(2) Az egyesület tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és
a) magyar állampolgár,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogá-val rendelkezik, vagy
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá
tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedélylyel rendelkezik.
Az egyesület tagja lehet továbbá a Magyarországon honos jogi személy és jogi személyisséggel nem
rendelkező szervezet. Aki az egyesület célkitűzéseit és Alapszabályát elfogadta.
Kiskorú jelentkezőnek a felvételi kérelméhez csatolnia kell a szülői beleegyező nyilatkozatot.
(3) Az egyesületi tagság formái:
a) rendes tagság,
b) tiszteletbeli tagság,
c) pártoló tagság.
(4) Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet - az Elnökség felkérése alapján - az a személy, aki a sport
területén az Egyesület érdekében végzett kimagasló tevékenységével az Egyesület célkitűzéseit
támogatja, segíti.
(5) Tiszteletbeli tag felvételéről első fokon az Elnökség dönt, fellebbezéssel élni a Közgyűlés felé
lehetséges. A Közgyűlés a tagfelvétel kérdésében másodfokon járhat el.
(6) Tiszteletbeli tagok mentesülnek a tagdíj megfizetése alól.
(7) Az Egyesület pártoló tagja lehet az a személy, aki aktívan nem látogatja az Egyesület által szervezett
edzéseket, de az Egyesület alapszabályát elfogadja, és azt magára kötelezőnek tekinti, az Egyesület
célkitűzéseit támogatja, segíti.
(8) Továbbiakban pártoló tagok megítélése és jogviszonya mindenben megegyezik a rendes tagsággal.
(9) Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs
eltiltva, és
a) magyar állampolgár,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról
szólótörvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik,
vagy
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá
tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedélylyel rendelkezik,
feltéve, hogy betöltötte a 18. életévét.
5.§.
(1) A tagfelvétel jelentkezés alapján történik. A belépés iránti kérelmet az egyesület elnökéhez kell
benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell, hogy a belépni kívánó az Alapszabály rendelkezéseit
magára nézve kötelezőnek elismeri.
(2) A tagfelvételről az elnökség dönt.
(3) Ha az elnökség a tagfelvételi kérelmet elutasítja, a jelentkező kérelmére a felvételt a legközelebbi
közgyűlés elé terjeszti.
A közgyűlés a tagfelvétel kérdésében véglegesen dönt.
6.§.
(1) Továbbiakban minden tagsági formára ugyanazok a szabályok vonatkoznak.
/kivétel: Alapszabály II. fejezet. 4§. (4) és (6) bekezdése/
(2) Megszűnik a tagsági viszony:
a) Kilépéssel, amelyet az Elnökséghez kell írásban bejelenteni,
b) Tag halálával,
c) Ha a tag tagsági díját írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti ki és ezért az elnökség a tagok sorából,
törli,
d) Kizárással,
e) Egyesület megszűnésével.
(3) A tag jogai:
a) Részt vehetnek az Egyesület Közgyűlésén
b) Tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak a Közgyűlésen. Minden tagnak egy
szavazati joga van.
c) Részt vehet az egyesület vezető szerveinek megválasztásában és azokra megválasztható
/ Alapszabály II. fejezet. 4§. (9) bekezdése / szerint.
d) Részt vehet az egyesület rendezvényein, előadásokon, klubnapokon stb.
e) Jogosultak részt venni az Egyesület rendezvényein
f) Igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,
g) A testületi szerv vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak.
(4) A tag kötelezettségei:
a) Az Alapszabály rendelkezéseit betartani, az egyesület szervei által hozott határozatot végrehajtani.
b) Kötelesek teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és
tőlük elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását
c) Kötelesek a tagdíjat késedelem nélkül befizetni. (Az éves tagdíjat az adott év február 1-ig kell
befizetni.)
d) Az egyesület szervezeti életében részt venni.
e) Az egyesület vagyona felett őrködni.
f) Egyesületi taghoz méltó magatartást tanúsítani.
g) Sportrendezvényeken példamutató, sportszerű magatartást tanúsítani, és másokat erre rábírni
III. fejezet
Az egyesület szervezete
7.§.
(1) Az egyesület szervei:
a) Közgyűlés
b) Elnökség
c) Ellenőrző bizottság
d) Szakosztályok
8.§.
A közgyűlés
(1) A Közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfelsőbb szerve.
(2) A Közgyűlés rendes és rendkívüli lehet. A titkár a közgyűlést évente legalább egy alkalommal
köteles összehívni. A közgyűlés zavartalan lebonyolításáról az elnök, akadályoztatása esetén a
titkár gondoskodik.
(3) A titkár a közgyűlés időpontjáról - napirend megjelölésével - legalább 8 nappal megelőzően
meghívóval köteles a tagokat értesíteni. A közgyűlés nyilvános, de indokolt esetben az elnök zárt
ülést rendelhet el, szavazati és javaslattételi jogot csak tag gyakorolhat.
(4) A titkár köteles a rendkívüli közgyűlést 15 napon belül összehívni akkor is, ha azt az ok és cél
megjelölésével a tagok egyharmada írásban kéri, továbbá ha a Ellenőrző bizottság azt indítványozza.
(5) A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultaknak 50%+1 fő jelen van. Ha az
egyébként szabályszerűen összehívott Közgyűlés a megjelent tagoknak az előírtnál alacsonyabb
száma miatt határozatképtelen, legkésőbb egy hónapon belüli időpontra ugyanazon
tárgysorozattal új Közgyűlést kell kitűzni, amely a megjelent tagok számára tekintet nélkül
határozatképes. A határozatképtelen Közgyűlés az eddig megjelölt feltételek esetén is csak akkor
válik határozatképessé, ha erre a tagok figyelmét a meghívóban előre felhívják. A Közgyűlésen az
elnök, akadályoztatása esetén a titkár elnököl.
(6) A szavazás általában nyílt, a határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik. Szavazategyenlőség
esetén az elnök szünet elrendelését követően újratárgyalásra javasolja a döntést. A Közgyűlés
határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója
[Ptk. 685. §
b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül
igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony
alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
(7) Választások esetén a szavazás titkos, megválasztottnak az tekinthető, aki a szavazatok több mint a
felét megkapja.
(8) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell:
c) a közgyűlés időpontját,
d) az elhangzottak lényegét,
e) a javaslatokat, a hozott határozatokat, azok hatályát,
f) illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.
A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá és két, a közgyűlés elején
megválasztott tag hitelesíti. A határozatokról az érintetteket értesíteni kell.
(9) Minősített többség szükséges (egyesület tagságának több mint fele)
a) az Alapszabály elfogadásához, módosításához,
b) az egyesület megszüntetésének kimondásához,
c) más egyesülettel való egyesüléshez.
(10) A közgyűlés kizárólagos hatásköre:
a) Az egyesület Alapszabályának megállapítása, módosítása.
b) Az egyesület ügyintéző és képviseleti szerveinek 5 évre történő megválasztása.
c) Határoz az Elnökség által előterjesztett fontos, az Egyesületet érintő ügyekben, és kialakítja az
Egyesület álláspontját az aktuális kérdésekben, melyet az Elnökség köteles képviselni
d) A tisztségviselők beszámoltatása.
e) A tisztségviselők visszahívása, ha a feladatukat nem megfelelően látják el. A visszahívás minőségi
többséggel történik. Javaslatot bárki tehet írásban, melyet az elnökség vizsgálati jegyzőkönyvével
kell a közgyűlés elé terjeszti.
f) A Ellenőrző bizottság elnökének és két tagjának 5 évre történő megválasztása.
g) Az egyesület éves tervének és költségvetésének megállapítása és jóváhagyása.
h) Elfogadja az ügyintéző szerv éves beszámolóját. Az Egyesület köteles az éves beszámoló
jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. (Évente egyszer megtárgyalja az
egyesület pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló a számvitelről szóló
2000. évi C. törvény rendelkezései szerinti és a 2004.évi I. törvény 16-17§-ára is figyelemmel
a beszámolót). Közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az
Egyesület éves beszámolójának jóváhagyása a közhasznúsági jelentés elfogadásával egyidejűleg,
tárgyévet követő év 150. napjáig a Közgyűlés egyhangú döntése alapján történik,
i) Az egyesületnek befektetési szabályzatot kell készíteni, ennek az elfogadása a Közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe tartozik.
j) Az egyesület távlati tervének jóváhagyása.
k) Meghatározza a következő naptári évre esedékes tagdíjak mértékét
l) Tagfelvételi kérelem elbírálása, ha az elnökség a felvételi kérelmet elutasította.
m) Fellebbezések elbírálása.
n) Tárgyalja a tagok által előterjesztett indítványokat
o) Az Elnökség javaslata alapján dönt a tiszteletbeli tagságra jelölt személyek megválasztása ügyében
p) fegyelmi szabályzat jóváhagyása
q) Más társadalmi szervezettel történő egyesülés jóváhagyása.
r) Az egyesület feloszlása.
9.§.
Az Elnökség
(1) A közgyűlés elnökből, titkárból és 1 elnökségi tagból álló Elnökséget választ.
(2) Az Elnökség feladatai:
a) ellátja az Egyesület operatív vezetésével kapcsolatos feladatokat,
b) az Egyesületet érintő ügyekben, fontos kérdésekben előterjesztést fogalmaz meg a Közgyűlés
számára,
c) az elnökség elkészíti az éves költségvetési beszámolót, azt jóváhagyás végett a közgyűlés elé
terjeszti.
d) az elnökség gondoskodik a tagnyilvántartásról, a tagdíjak beszedéséről (Az éves tagdíjat az
adott év február 1-ig kell befizetni.), az ügyvitel és számvitel megszervezéséről.
e) tagfelvételi kérdésekben dönt első fokon,
f) befogadja a tag írásbeli bejelentését annak kilépési szándéka esetén,
g) fegyelmi bizottság megválasztása.
h) a fegyelmi bizottság határozatában szereplő javaslatokat figyelembe véve dönt és határoz a
szankciókról. Erről határozatot hoz és megküldi azt a fegyelmi eljárás alá vont tagnak. (Az
Elnökség dönt első fokon, másodfokon az Egyesület Közgyűlése jár el.)
i) a tagnyilvántartásból törölteti az elnökség azokat a tagokat, akiknek a fegyelmi bizottság a
határozatában büntetés e formáját javasolja. (Az Elnökség dönt első fokon a tagkizárás
ügyében, másodfokon az Egyesület Közgyűlése jár el.)
j) a tagsági viszonyt megszüntető elnökségi határozatot hoz,
k) javaslatot dolgoz ki a tiszteletbeli tagságra jelölt személy megválasztására,
l) az elnökség állapítja meg az elnökség tagjainak részletes feladatkörét.
(3) Az Elnökség a tevékenységéről a Közgyűlés előtt beszámol, és intézkedéseit a Közgyűlés hagyja
jóvá. Az Elnökség döntéseiről két közgyűlés között tájékoztatja az Egyesület tagjait.
(4) Új választást kell tartani:
a) amennyiben az elnök mandátuma bármilyen oknál fogva megszűnik, /csak a megszűnt mandátumra/
b) az elnökség létszáma bármilyen oknál fogva 3 fő alá csökken, /csak a megszűnt mandá-tumra/
(5) A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és
lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új
elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig
szól.
(6) Az Elnökség az egyesület általános hatáskörű végrehajtó, ügyintéző szerve, amely gon-doskodik a
közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtásáról.
(7) A Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója
[Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül
igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony
alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
(8) Valamely közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Elnökség vezető
tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző
két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti
köztartozását nem egyenlítette ki.
(9) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú
szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél
is betölt.
(10) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik, amelyet az elnök vezet. Az
egyesület elnöke egyben az elnökség elnöke is, aki akadályoztatása esetén a titkár helyettesít.
(11) Az elnökség határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van. Határozatait nyílt szavazással,
egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség ülései nyilvánosak.
(12) Határozatképtelenség esetén - legkésőbb 18 napon belül - az Elnökséget ismételten össze kell hívni.
Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon
az Elnökség tagjainak többsége jelen van.
(13) Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe.
(14) Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni.
A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének
tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (személye)
megállapítható.
10.§.
Az Egyesület tisztségviselői
(1) Az Egyesület tisztségviselői: az Elnökség összes tagja, az elnök, a titkár, az ellenőrző bizottság tagjai.
A tisztségviselőket a Közgyűlés választja.
(2) Az elnök megbízatása a megválasztás napjától 5 évre szól, illetve lemondásig tart. A mandátum lejárta
után az elnök e tisztségre újra megválasztható. A titkár megbízatása a megválasztás napjától 5 évre
szól, illetve lemondásig tart. A mandátum lejárta után a titkár e tisztségre újra megválasztható.
(3) Az egyesület törvényes képviselője az elnök vagy a titkár, képviseleti joguk önálló.
(4) Az elnök feladata az elnökség összehívása, a hozott határozatok végrehajtásának megszervezése, az
ügyvitel és gazdálkodás ellenőrzése.
(5) Az egyesület elnöke az egyesület nevében szerződéseket köthet, meghatalmazást adhat az egyesület
képviseletére.
(6) Az elnök feladatai:
a) a Közgyűlés és az elnökségi ülések levezetése,
b) konferenciák és más rendezvények szervezése,
c) a Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv hitelesítésére felkérés,
d) az Egyesület működésének irányítása,
e) utalványozási jog gyakorlása a titkárral vagy bármelyik taggal együttesen, meghatározza az
utalványozás rendjét,
f) képviseli az Egyesületet.
(7) A titkár feladatai:
a) képviseli az Egyesületet,
b) az elnök konzultánsaként működik,
c) az elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését;
d) az elnök távollétében az elnökségi ülések levezetése;
e) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról;
f) a titkár előkészíti a vezető szerv üléseit, biztosítja működését és gondoskodik a határozatok
végrehajtásáról, azok nyilvántartását folyamatosan kezeli.
11.§.
Ellenőrző bizottság
(1) A Ellenőrző bizottság a közgyűlés által választott és csak a közgyűlésnek alárendelt szerv.
(2) A bizottság elnökét és két tagját 5 évre a közgyűlés választja.
(3) Az Egyesület felügyelő szerve az Ellenőrző Bizottság, amely 3 főből áll. Az Ellenőrző Bizottság
ügyrendjét maga állapítja meg.
(4) Az Ellenőrző Bizottság tagjai tiszteletdíjban, illetve költségtérítésben részesülhetnek. Az Ellenőrző
Bizottság tagjai megbízásukat az Alapszabályhoz csatolt nyilatkozatuk értelmében vállalják.
(5) Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik, működésére az
Elnökség működésének szabályait kell alkalmazni.
(6) Az Ellenőrző Bizottság tagjait egyenlő jogok és azonos kötelezettségek illetik meg, így különösen:
jogosult az Egyesület működését és gazdálkodását ellenőrizni, jelentést, tájékoztatást, illetve
felvilágosítást kérni az Egyesület Közgyűlésétől, illetve munkavállalóitól, az Egyesület könyveibe és
irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet,
jogszabálysértés vagy súlyos mulasztás esetén köteles a Közgyűlést tájékoztatni, és annak
összehívását kezdeményezni.
(7) Az Ellenőrző Bizottság ülései nyilvánosak, sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait
ugyancsak sorszámozza. A jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok,
meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi
határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést
támogatók és ellenzők számaránya megállapítható legyen. Az Ellenőrző Bizottság bármely tagja
jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát.
A jegyzőkönyvet az Ellenőrző Bizottság ülésén a résztvevő tagok aláírják.
(8) Az Ellenőrző Bizottság elnöke köteles az Ellenőrző Bizottság által meghozott határozatokat a
Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat,
hogy abból az Ellenőrző Bizottság döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést
támogatók és ellenzők számaránya (személye) megállapítható.
(9) A Ellenőrző bizottság észrevételeit, javaslatait az elnökség legközelebbi ülésén köteles megtárgyalni.
Az elnökség ülésére a bizottság elnökét meg kell hívni.
(10) Az Egyesület, mint közhasznú szervezet éves bevétele az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért az
1997. évi CLVI. törvényben megjelölt felügyelő szerv létrehozása nem szükséges.
12.§.
(1) A tagok fegyelmi ügyeinek kivizsgálására, a fegyelmi eljárás lefolytatására az elnökség Fegyelmi
bizottságot hozhat létre.
(2) A fegyelmi bizottság 3 tagú tanácsban jár el.
(3) A fegyelmi eljárás elrendelésére a közgyűlés, vagy az elnökség jogosult.
(4) Az egyesületben esetlegesen keletkező fegyelmi ügyek kivizsgálására, elbírálására az elnökség
háromtagú adhoc fegyelmi bizottságot hoz létre az eljárás kezdeményezésétől számított 8 napon belül,
melynek élén a bizottság elnöke áll. Az elnököt a bizottság a tag-jai közül saját maga választja meg,
egyszerű szótöbbséggel. A fegyelmi bizottság tagjai az egyesületben tisztséget nem viselhetnek és az
egyesülettel munkaviszonyban, nem állhatnak, a fegyelmi eljárás alá vont tag(ok)-al rokoni kapcsolat
nem állhat fenn.
(5) Az eljárás megindítását követően a létrehozott fegyelmi bizottság a megalakulását követő 8 napon
belül értesíti az eljárás alá vont személyt az eljárás megindításáról, akinek 8 na-pon belül lehetőséget
kell adni a bizonyítékai, vagy ellenkérelem előterjesztésére. A bizonyítási eljárás befejezését követő
15 napon belül a bizottság tárgyalást tart. A fegyelmi bizottság ülései zártak azon csak a - bizottság
tagjai, a jegyzőkönyvvezető, a fegyelmi eljárás alá vont tag(ok), és az esetleges tanúk, szakértők -
vehetnek részt. Sorszámozott jegyzőkönyvet készít, határozatait ugyancsak sorszámozza. A
jegyzőkönyv tartalmazza: az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a
jegyzőkönyvvezető nevét, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát.
A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók, és ellenzők számaránya
megállapítható legyen. A fegyelmi bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve
feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet a fegyelmi bizottság ülésén a
résztvevő tagok aláírják.
(6) A fegyelmi bizottság elnöke köteles a fegyelmi bizottság által meghozott határozatokat a Határozatok
Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a
fegyelmi bizottság döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők
számaránya (személye) megállapítható. A határozatokban a bizottság javaslatot tesz az elnökség
részére a megfelelő büntetésről. (A javaslat nem kötelező érvényű az elnökségre.)
(7) A fegyelmi bizottságnak a büntetések javaslattételnél figyelni kell a fokozatosságra és az
arányosságra. A legsúlyosabb büntetés a kizárás, abban az esetben lehetséges, ha az eljárás alá vont
tag:
a) a tagdíjat nem fizeti (ha a tag az írásbeli felszólítás után abban megjelölt időpontig nem fizeti azt be),
b) ha a bíróság a közügyektől eltiltja,
c) a tagsággal, vagy tisztséggel járó kötelezettségeinek nem tett eleget és ezért az egyesület, vagy más
tagja joghátrányba került.
Egyéb büntetés lehet:
a) tisztségtől való eltiltás,
b) megrovás
(8) A fegyelmi bizottság észrevételeit, javaslatait az elnökség legközelebbi ülésén köteles megtárgyalni.
Az elnökség ülésére a bizottság elnökét meg kell hívni.
(9) A fegyelmi eljárás alá vont tag(ok)nak joga van:
a) Kifogással élhet a bizottság személyei ellen, ha a részéről felmerül a gyanú, hogy a bizottság illetve
valamelyik személye nem lesz pártatlan a kivizsgálás folyamán és ezt indoklással, alá is tudja
támasztani. Ezt a bizottságnak jegyzőkönyveznie kell, aki a hely-színen dönt a kifogás jogosságáról.
Ha a kifogás megalapozott, a vizsgálatot 8 napra felfüggeszti és az elnökségtől kéri az új bizottság
felállítását. Ha a kifogás nem megalapozott, folytatja a vizsgálatot.
b) Jogi képviselő, vagy meghatalmazott útján is eljárhat.
c) A fegyelmi bizottság döntései ellen I. fokon az egyesület elnökségéhez, II. fokon a közgyűléshez
írásban 15 napon belül fellebbezhet.
IV. fejezet
Közhasznúsági rendelkezések
13.§.
(1) Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.
(2) Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen Alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet
folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.
(3) Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével
kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon
(közzétételi kötelezettség), másrészt az Alapszabályban szabályozott iratbetekintési és felvilágosítás
adási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása,
úgy az Egyesület vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben országos sajtó útján megjelentett
közleményben teszi közzé ezen adatokat.
(4) Az évente kötelező közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) nem kell semmilyen ellenőrzést vagy
felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni, ugyanakkor biztosítani kell
annak bárki általi hozzáférhetőségét (betekintését és saját költségére másolat készítését). A
közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerintijuttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a
kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egé
szségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve Öszszegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
(5) A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
V. fejezet
Az egyesület gazdálkodása
14.§.
(1) Az egyesület jogi személy, tartozásaiért vagyonával felel.
(2) Az egyesület önálló bankszámlával rendelkezik, amelyen valamennyi bevételt és kiadást át kell
vezetni.
(3) Az egyesület lehetséges bevételi forrásai:
Sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi
tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő
tevékenység ként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés
alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül
a) állami támogatás, vagy adomány,
b) közhasznú tevékenység folytatásából származó bevétel,
c) egyéb célszerinti tevékenység folytatásból származó bevétel,
d) a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel,
e) tagdíj,
f) az egyesület által megszervezett edzések bevételei,
g) egyéb más jogszabályokban meghatározott bevétel,
h) vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
(4) Az egyesület költségei:
a) A közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek
b) az egyéb célszerinti tevékenység érdekében felmerült költségek
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek
d) egyéb költségek.
(5) Az egyesület vagyona:
a) készpénz
b) pénzre szóló követelés
c) bankbetét
d) értékpapír
e) ingó és ingatlan vagyon
f) vagyonértékű jog.
(6) Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható
pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról.
(7) Az egyesület vagyona oszthatatlan.
(8) Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.
(9) Az egyesület tagjai annak tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
(10) Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében a
sporttevékenységgel össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységgel öszszefüggő
kereskedelmi tevékenységet is folytathat /2004.évi I.trv.17§. (1) bekezdés b) pontja értelmében/,
amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége, ez csak kiegészítő tevékenység lehet. Az
egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem
veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt legfontosabb
feladatainak elvégzésére fordítja.
(11) Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind
hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.
(12) Az egyesület gazdálkodását a nonprofit szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabály
rendelkezései szerint végzi.
(13) Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó
bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési
szabályokat kell alkalmazni.
(14) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget,
illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből
származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen Alapszabályban rögzített tevékenységre
fordítható.
(15) Az egyesület csak olyan pénzügyi forrást fogadhat el, amely az egyesület önállóságát és
függetlenségét nem befolyásolja.
(16) Az egyesület bankszámlája feletti aláírásra az egyesület elnökségének tagjai jogosultak.
(17) A bankszámla felett való rendelkezéshez minden esetben az elnökség két tagjának aláírása
szükséges.
a) Ha első aláíró az elnök akkor a második aláíró a titkár vagy egy elnökségi tag lehet
b) Ha első aláíró a titkár akkor a második aláíró egy elnökségi tag lehet
VI. fejezet
Záró rendelkezések
15.§.
(1) Az egyesület tisztségviselői: az elnök, a titkár, az elnökségi tag, az ellenőrző bizottság elnöke és tagjai.
(2) Az egyesület tisztségviselői nem lehetnek közeli hozzátartozók. A hozzátartozók fogalmára a Ptk.
Rendelkezései az irányadók.
(3) Az egyesület tisztségviselői, pénz - és vagyonkezelői nem lehetnek közeli hozzátartozók.
16.§.
(1) Fegyelmi vétséget követ el az a tag, aki az egyesület Alapszabályát megszegi, egyesületi taghoz nem
méltó magatartást tanúsít, vagy az önként vállalt kötelezettségét nem teljesíti.
(2) A fegyelmi eljárást a fegyelmi bizottság folytatja le.
17.§.
(1) Az egyesület megszűnik, ha:
a) feloszlását a közgyűlés minősített többségi szavazattal kimondja, vagy más társadalmi szervvel való
egyesülését kimondja,
b) bíróság az ügyészség keresete alapján feloszlatja,
c) bíróság megállapítja megszűnését.
(2) Az egyesület megszűnése esetén vagyonának felhasználásáról a közgyűlés rendelkezik. Ha az
egyesület bírósági által feloszlatással szűnt meg, - a hitelezők kielégítése után - a megmaradt teljes
vagyona állami tulajdonba kerül és azt közérdekű sportcélra kell fordítani.
18.§.
(1) Az egyesület elnökségének és közgyűlésének esetleges törvénysértő határozatát az egyesület bármely
tagja a tudomására jutástól számított harminc napon belül a bíróság előtt megtámadhatja. A határozat
megtámadása, a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a
végrehajtást felfüggesztheti.
(2) Az elnökség állásfoglalása az egyesület minden tagjára nézve kötelező.
19.§.
(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre az 2000. évi CXLV. tv, az 1997. Évi CLVI.
tv. és egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései irányadók.
(2) Az Egyesület a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát a Békés Megyei
Bíróságnak az Elnök a változás nyilvántartásba vétele iránti kérelem és a szükséges mellékletekkel
együtt benyújtja.
(3) Az Egyesület módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályát a tagok, 2008. június 30.
napján Füzesgyarmat Mátyás u. 10.-alatt a Füzesgyarmati Művelődési ház nagytermében tartott
Közgyűlése egyhangú határozattal jóváhagyta.
Kelt: Füzesgyarmat, 2008. június 30.
P.H.
........................................... ...........................................
Gasparik Róbert Fábián Mihály
Egyesület elnöke Egyesület titkára ...........................................
Vízer Istvánné
Jegyzőkönyvvezető
|
